Munkaügyi és gazdasági mediáció

Ahogy igaz a korábban elmondott tétel, miszerint életünk egyik legfőbb színtere a család, úgy igaz ez a munkahelyre és vállalkozásunkra is, ahol és amellyel életünk jelentős részét töltjük el, általában más személyekkel, a munkatársakkal (legyen az beosztott vagy vezető) összezárva, üzlettársakkal, alvállalkozókkal stb. együttműködve.

E területen a megromlott kapcsolatok, megrekedt álláspontok épp olyan rombolóak lehetnek, mint az élet fent sorolt egyéb területein. Mind a munkavállalók mind pedig a munkáltatók és vállalkozások számára fontos, hogy megakadályozzák a konfliktusok eszkalálódását, amely a munka, a bevétel, a megélhetés rovására megy. E mellett hajlamosak vagyunk „megfeledkezni” arról is, hogy minden szereplő – legyen az beosztott vagy főnök, fő vagy alvállalkozó – „emberből van”, akinek érzései és szükségletei vannak, nem csak feladatai, kötelezettségei és üzleti érdekei.

A pereskedés a munka világában ritka a jogviszony fennállása alatt, általában már csak annak megszűntetése után kerül rá sor, amellyel mindenki veszít kicsit vagy nagyot, anyagiakban vagy erkölcsiekben, és nagyon ritkán szól a munkahely, az üzlet jobbá tételéről. Ugyanez más felépítésben igaz a vállalkozói létre is, ahol gyakoribb pereskedés, de pénzügyi hatásai, időrabló mivolta megkeseríti az alkotás és a bevételszerzés örömét, esetenként ellehetetleníti a működést.

A mediációs kultúrában történelmileg előttünk járó országokban egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a megoldást a viták rendezésére, hiszen miért is mondana le a munkáltató két értékes munkaerőről csak azért, mert rendezetlen vitájuk van (ráadásul sokkal olcsóbb és produktívabb, mint a pereskedés), illetve miért kellene megszakadni egy üzleti kapcsolatnak egy vita során megrekedt álláspontok miatt.

Egyeztessünk időpontot!

Hangsúlyozom, hogy mint minden mediációs eljárásban, itt is önkéntes a részvétel, mivel elköteleződés nélkül nem lehet valódi eredményt elérni, és megállapodásban vállaltak önkéntes végrehajtását elvárni.

A mediációs eljárás egyaránt eljárás alkalmas

  • munkáltató (főnök) és munkavállaló (beosztott) közötti viták
  • munkavállalók közötti viták
  • szakszervezet és munkáltató közötti viták,
  • gyermeknevelési-, betegszabadságról visszatérő munkavállalói problémák,
  • sőt – a párkapcsolati mediációhoz hasonlóan – a visszafordíthatatlan konfliktusok
    (munkaviszony megszüntetése, kinevezés vagy megbízás visszavonása,
    létszámleépítés stb.),
  • átszervezések, beolvadások, fúziók és szétválások során felmerülő viták,
  • feladatmegosztási véleményeltérések
  • teljesítési hiányosságok, károkozások

békés és konstruktív rendezésére.

A munkaügyi és gazdasági mediációs eljárások szakaszai lényegében ugyanazok, mint az összes többi mediációs eljárásé, és amelyet leírtam a szomszédvitáknál, a „hogyan indul el és zajlik az eljárás?” címszó alatt.